Több ezren küzdenek a sclerosis multiplex-szel

A betegség kialakulásában több tényező, például genetikai ok vagy vírusfertőzés is szerepet játszhat. Az elmúlt évtizedekben jelentős változás ment végbe mind a kórkép felismerése, mind a kezelés tekintetében.

A  (SM) a központi idegrendszer gyulladásos, autoimmun megbetegedése, amely jellemzően 20 és 40 éves kor között jelentkezik, igen szerteágazó tünetekkel, beleértve a homályos- vagy kettős látást vagy a bénulást – mondta el a sclerosis multiplex Világnapja alkalmából Dr. Tegze Nárcisz, a Semmelweis Egyetem Neurológiai Klinikájának főorvosa.

A sclerosis multiplex a fiatalkor betegsége, többnyire a 20-as években kezdődik, de nem ritkán kitolódik a kezdete a 30-as, 40-es évekre – magyarázta a főorvos. A szakorvos beszélt arról is, hogy Magyarország a közepes rizikófaktorú országok közé tartozik, tőlünk északabbra gyakoribb, délebbre ritkább ez a kórkép. Ezt a tényt összefüggésbe hozzák azzal, hogy gyermekkorban mennyi napfény éri a szervezetet, mennyi D-vitamin tud elraktározni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a betegek megközelítőleg kétharmadánál valóban alacsonyabb a D-vitamin szint, amit pótolni kell.

A sclerosis multiplex egy rendkívül összetett kórkép. Az esetek 10-30 százalékában a jóindulatú forma jelentkezik. Ez azt jelenti, hogy a betegség akár 20-25 év múlva sem okoz számottevő életminőségbeli zavart. De léteznek egész súlyos formái is.

Az idegrendszer bármely pontja érintett lehet. Tipikus kezdeti tünet a látóideg-gyulladás, amely egy- vagy kétoldali homályos látással jelentkezik. De felléphet még kettős látás, valamint előfordulhat szédülés, sőt bénulásos tünet – akár féloldali, akár mind a négy végtagra kiterjedő – is. De vizelet- vagy székletürítési problémák, szexuális zavarok is kialakulhatnak.

A betegség jelentős pszichés teherrel is járhat: depressziós, szorongásos tünetek is megjelenhetnek, továbbá fáradékonysággal és a terhelhetőség csökkenésével is számolni kell. Azon kívül, hogy gócos idegrendszeri panaszok jelentkeznek, összességében az agy állománya is megfogyatkozik, agysorvadás is fellép, és ennek következtében a kognitív a memóriában is zavarok jelenhetnek meg.

A leggyakoribb, a betegek közel 70 százalékát érintő kórlefolyás az, amikor a gócos idegrendszeri tünetek hirtelen, egyik napról a másikra jelentkeznek, és súlyossá válnak, ezt schubnak nevezik. Ilyenkor a tünetek 24 órán túl is fennállnak. Jellemző, hogy kezelés mellett vagy bizonyos mértékben spontán is javulás várható.

A legritkább, de legsúlyosabb típus az úgynevezett primer progresszív forma, amely kezdettől fogva folyamatos és viszonylag gyors rosszabbodással jár, és hamar rokkantsághoz vezet. Itt leggyakrabban gerincvelői tünetek jelentkeznek, ami nagyban érinti a beteg járását.

A kezelésről Dr. Tegze Nárcisz elmondta, hogy korábban csupán szteroid infúziót kaptak a betegek a schubok kezelésére, amellyel azt tudták elérni, hogy az aktuálisan gyulladásban lévő gócok körüli ödéma csökkent. Az utóbbi húsz évben azonban hatékonyabb, betegségmódosító terápiák jelentek meg. Ezek biológiai terápiák, illetve egyéb immunológiai mechanizmusokon keresztül ható szerek.

A sclerosis multiplex autoimmun betegség, amelynek hátterében több tényező is állhat. Vannak olyan gének, amelyek hajlamosíthatnak a megjelenésére, emellett vírusfertőzés is kiválthatja. Dr. Tegze Nárcisz szerint elképzelhető, hogy a fertőzés úgy befolyásolja az immunrendszert, hogy az saját maga ellen támad.

Nemzetközi adatok szerint 4-6 százalékos a családi halmozódás. Magyarországon a Szegedi Tudományegyetem végzett egy szélesebb körű kutatást, amelyet 2016-ban közöltek. A vizsgálat 2 százalékos családi halmozódást mutatott ki.

A diagnózisalkotás három pilléren nyugszik: egyrészt a klinikai tünetek megállapításán, másrészt az MR-vizsgálaton, – amely megmutatja a gócok számát, elhelyezkedését – továbbá az agyvíz vizsgálata is meghatározó, amelyben kimutatható egy bizonyos fehérje, amely az idegrendszeri immunválasz jelenlétére utal. Fontos továbbá, hogy az egyéb kórképeket, mint például a daganatokat, a fertőzéseket vagy a Lyme-kórt kizárják.

Dr. Tegze Nárcisz szerint SM-betegek esetében különösen fontos a dohányzás mellőzése, emellett a mozgás fontosságára és a túlfeszített élet kerülésére is felhívta a figyelmet a neurológus főorvos. Országszerte mintegy 30 SM Centrum található, többnyire a megyeszékhelyeken és az egyetemi klinikákon. Budapesten tíz ilyen intézmény vesz részt a betegek diagnosztikájában, kezelésében és utógondozásában.